Randi egyedülálló szülőként

Nem csak, hogy lehetséges, hanem homlok egyenest kötelező! Mint ahogyan előző írásunkban is említettük, ha egyedül neveli gyermekét, akkor sem kell lemondania saját magáról és nem temetkezhet csakis kizárólag a gyermeknevelésbe. Nem kell feláldoznia magát és mártírnak sem lennie. Fontos, hogy hosszú távon tudjon teljes értékű életet élni. Mindenkinek szüksége van társra és családra. Ez alól ön sem kivétel! Már csak az a kérdés, hogy hogyan.

Itt megragadva az alkalmat, azt is megjegyezzük, hogy annak az embernek is komoly felelősségtudattal kell rendelkeznie, aki gyermekével magára maradt társat kíván választani. Mindamellett, ha egy komoly kapcsolatban gondolkodik egy egyedülálló társkereső, általában a gyermekükkel egyedül maradt szülők a legmegbízhatóbbak, és a legragaszkodóbbak. Sokkal érdemesebb mellettük voksolni, mint egy csapongó szingli mellett. A magukra maradt gyermekes szülők azok, akik általában rettentően tisztelik az új társukat. Hálásak neki, és a végletekig ki is tartanak mellette. Ez persze nem azt jelenti, hogy a gyermekes, egyedüli szülőkkel akkor bármilyen modortalan módon is lehetne viselkedni. Sőt! A hálát csak akkor mutatják ki, ha van miért. Nem szabad elfelejteni, hogy ők már túl vannak egy kapcsolaton, amelynek válás lett a vége, és valószínű, hogy sok szenvedésen és lelki gyötrődésen is keresztül mentek, amíg a válás mellett döntöttek. Hogy hogyan kell viselkednie egy egyedülálló társkeresőnek egy magára maradt gyermekes szülővel a következő cikkünkben foglalkozunk.

Tehát hogyan is kezdjen bele egy új kapcsolatba és egyáltalán hogyan randizzon egy gyermekével magára maradt szülő? Mielőtt ezt taglalnánk, egy igen érzékeny, ám annál is fontosabb témához kell nyúlnunk, és az pedig nem más, mint az ex-el való meglévő kapcsolat szabályainak felállítása, megbeszélése.

Fontos, hogy akkor kezdjen bele egy új kapcsoltba, ha a múltat már lezárta, és volt párjának megjelenése nem kavar fel önben semmiféle érzelmeket. Ez egy elég speciális eset, hiszen a közös gyermekük miatt elengedhetetlen, hogy találkozzanak (jó esetben), hiszen a másik szülőnek is joga van látnia, illetve időnként elvinnie gyermekét.

Természetesen itt lehetnek a normától eltérő, vagy kirívó esetek is, ha pl. távoltartási végzés született, vagy nem hajlandó látogatni a másik szülő a gyermekét, esetleg, ha annyira elmérgesedett a viszony, hogy nem is látogatja a gyermeket a másik fél.

Mi most az alap esettel foglalkozunk, amikor az egyedüli szülő látogatja a gyermekét, és hajlandó a kommunikációra is.

A gyermeke(i) apjával / anyjával mindig lesznek közös, a gyermeket érintő kérdések, amelyeket időről-időre meg kell vitatni. Ő az a bizonyos másik szülő, akit sajnos ebben a speciális esetben nem rekeszthet ki végleg az életedből - hacsak ellenkező bírósági döntés, vagy távoltartási végzés nem született -. Ez azonban nem jelenti azt, hogy korlátlan betekintést élvezhet a volt párja az ön életébe, vagy abba beleszólhatna, illetve azt sem jelenti, hogy szabad bejárást kaphatna az ön új otthonába.

Tehát a válást követően, mikor már a sebek nem olyannyira frissek és az indulatok lecsillapodnak, elengedhetetlen megegyezni a további életüket érintő kérdésekben.

Például, hogy a volt párja ne érkezzen bejelentés és előzetes megbeszélés nélkül. Ha önnek esetleg nem alkalmas egy hirtelen történő villámlátogatás, ami nem volt előre leegyeztetve, akkor azt tartsa tiszteletben.

Így elkerülhetőek a kellemetlen helyzetek, pl. ha éppen nem annyira szalonképes a lakás, mert a heti nagytakarítás zajlik, vagy, ha netán ön éppen mást fogad. Fontos letisztázni, hogy innentől kezdve külön életet élnek és önnek is joga van új társat keresni, akinek szintén teret kell adnia életében, amelyre volt párjának is tekintettel kell lennie.

Miután tisztázták a fentieket, a gyermekével is meg kell értetni a kialakult helyzetet, illetve számára a lehető legzökkenőmentesebbé tenni a különköltözést és az ezt követő időszakot. A gyermekek rettentő érzékenyek, és őket még a legcsendesebben és a legbarátságosabban történt válás is erősen megviseli. Időre van szükségük, hogy ezt feldolgozzák és a biztonságérzetük is visszatérjen. Ha egy gyermek azt érzi, hogy a válással egyik szülőt sem veszítette el, hamarosan megnyugszik. Még ha kellemetlen is, a kezdeti időszakban, a gyermek érdekében érdemes több közös programot szervezni a volt párjával, de természetesen nem azért, hogy valamiféle randizgatás legyen a dologból.

Később ezek a találkozások lehetnek ritkábbak, majd ön ki is maradhat belőle úgy, hogy a volt párjára bízza gyermeküket.

Ha már eltelt némi idő (ez lehet 3-4 hónaptól, egészen 1-2 év is, de ennél több semmiképp!), és lenyugodtak a kedélyek, valamint érzelmileg és lelkileg is regenerálódott, ideje önnek is új társat keresni.

Az új társ megtalálása és beilleszkedése sem lesz egyszerű az ön és gyermeke életébe, ahol időnként még a volt párja is megjelenik. Ez elég kínos helyzeteket és konfrontálódásokat is generálhat ez a felállás, amire fel kell készülni, de mindenképp vállalni kell.

Ön áll abban a tűzkeresztben, amelyben pajzsként és egy kiegyenlítő-, súrlódás csökkentő-, rettentően tudatosan működő egységként kell viselkednie a volt párja-, a gyermeke- és az új párja között.

Értékelnie kell azt is, ha ön mellett szeretne valaki megállapodni, hiszen vegye figyelembe, hogy az új társának rettentő toleránsnak, elnézőnek és türelmesnek kell lennie, önnel, gyermekével, és a régi párjával szemben, ami bizony nem kis erőfeszítés. Aki mégis felvállalja ezt, azt az embert valóban meg kell becsülni, mert feltételezhető, hogy valóban szereti önt és kitart ön mellett akkor is, ha éppen nem feltétlen rózsás minden. Node ne szaladjunk ennyire előre.

Mielőtt belevágna a randizásba, fontos, hogy rendkívül tudatosan válassza szét a szülői mivoltát (anyaságát/apaságát) a női/férfi mivoltától. A szülői félelmeket nem vetítheti rá az új kapcsolatra. Azt hogy túlságosan beleragadt a szülői szerepbe a legjobban onnan ismerheti fel, ha randi címszó alatt csakis és kizárólag csupán gyermekes-, családi programokat tud elképzelni. Ne egy állatkertben, vagy játszótéren randizzon udvarlójával, vagy új barátnőjével! Egy meghitt, gyertyafényes vacsora sem ildomos gyermeke társaságában. Ilyen esetekben pontosan olyan korlátokat állít fel, amitől a randi soha nem lehet randi, hiszen egy ölelés, egy csók, vagy esetleg egy intim együttlét is erősen akadályoztatott. Nem beszélve arról, hogy a kezdeti időszakban nem is feltétlen kell tudnia gyermekének arról, hogy ön új társat keres és randizgat. Sőt! Amíg nem biztos az a kapcsolat, egyszerűen tilos is beavatni a gyermeket. Gondolja csak végig, ha pl. minden héten más és más emberrel látja önt a gyermeke, akkor mit fog gondolni, és ez milyen töréseket okozhat benne.

A szülői szerepből való túlzott kizökkenés sem jó. Tehát ne akarjon ismét kis gimis tini lenni, és fitogtatni nőiességét/férfiasságát esetleg ezzel saját magának bizonyosságot szerezni, hogy az előző kapcsolata nem az ön hibájából ért véget. Természetesen már az első találkozó alkalmával mondhatni kötelező közölnie partnerével, hogy önnek van gyermeke! Lehet, hogy az illető ekkor feláll és angolosan távozik, de emiatt ne fájjon a feje! Ez így van jól. Aki megretten attól, amit önnel kaphat és nem vállalja fel, az azt követően sem fogja, ha majd csak akkor derül fény gyermekére, mikor már túl vannak pár együttléten. Sőt, az csak tovább bonyolíthatja a dolgot.

Ha kölcsönös a szimpátia és ön is biztos saját érzéseiben, illetve új párján is ezt érzi, akkor szépen fokozatosan vezesse be őt az életébe. Ne zúdítsa a nyakába az összes gondját egyszerre, hiszen az ő vállára is épp elég nagy teher nehezedik azzal, hogy önt felvállalja gyermekével együtt. Ez az első időszakban új párja számára főleg érzelmi és lelki teher lesz. Illetve kapott egy új szerepet, amelybe be kell illeszkednie nem kevés megtartóztatással, türelemmel, mérhetetlen belátással és szabállyal. Ezt értékelje, és legyen a lehető legkíméletesebb. Gondolja meg többször, míg kimond egy-egy mondatot.

Ne hasonlítgassa az új társát a régihez még csak gondolataiban sem, kimondva aztán pedig egyáltalán ne. Ne gondolja végig, hogy az exe mit tudott megcsinálni, és új partnere pedig mit nem. Felejtse el a hasonlítgatást. Érezzék egymás társaságában jól magukat, és ha ez megvan, a többi hétköznapi kérdésekre meg fogják találni a megfelelő megoldást. Nem lehet mindenki ezermester és konyhatündér sem. Az összhang és a szeretet a legfontosabb, és hogy legyen akivel kitartanak egymás mellett, segítik egymást, és feltétel nélkül bíznak egymásban.

A kapcsolat elmélyüléséhez tudnia kell, hogy ez első sorban önökről, kettejükről szól. Tehát bele kell férnie a kettesben töltött programoknak, sőt egy kettesben eltöltött nyaralásnak, egy-egy wellness hétvégének. Ezek nagyon szükségesek, hogy feszélyeztetés nélkül egyre közelebb kerülhessenek egymáshoz.

A gyermek(ek)kel való közös programok akkor válnak létjogosulttá, ha már felmerül az összeköltözés gondolata. Azonban ha idáig eljutnak, már ne forduljon sarkon, mert egyrészt az a saját meghátrálását jelenti, hiszen, ha az eddig megismert ember mellett már egyszer letette a voksát és demmi eget rengető dolog azóta nem történt, akkor nincs miért visszafordulni. Ugyan lehet, hogy van nála jobb és megfelelőbb partner, de egyrészt azt idő megtalálni, és nem is biztos, hogy az a kapcsolat jobb lesz belül is, mint amibe már belekezdett. Másrészt önmagát se csapja be, hiszen, ha elfogadta azt az embert már egyszer, mire a hirtelen pálfordulat. Ez csak azt jelenti, hogy ön még nem áll készen egy új kapcsolatra, de akkor mással sem fog készen állni rá. Azon is érdemes elgondolkodnia, ha az utolsó pillanatban meghátrál, akkor mit okozhat(ott) ezzel a partnerében, aki már felépítette gondolataiban a közös életüket. Felvállalta önt és gyermekét, amivel nem kevés áldozatot hozott, de mégis megtette, mert kötődik önhöz. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ez gyermekére milyen hatást gyakorol és még hány hasonlónak néz elébe.

A gyermek(ek)kel érdemes fokozatosan közölni a tényeket. Először, csak beszéljen róla, hogy gondolkodott abban, hogy keressen magának egy új társat. Ha komoly a kiválasztott, akkor már beszélhet arról is gyermekének, hogy talált valakit és hamarosan megismerheti. A lényeg, hogy hagyjon időt a gyermeknek hozzászokni a gondolathoz.

Ekkor már be lehet avatni a gyermeket abba is, hogy azzal a bizonyos illetővel fog találkozni, azért megy el otthonról. Így viszont lesz ideje a gyermeknek megszokni a kialakuló helyzetet.

Ha már gyermekét megismertette az új társával nagy felelőtlenségre vall visszatáncolni a gyermekével szemben és saját magával szemben is.

Elképzelhető, hogy a gyermeke az első időszakban elutasító lesz, bár ha betartotta a fokozatokat, és hagyott a számára elég időt, akkor nem lehet nagy gond. Az új kapcsolatban a gyermeke is boldog lesz, ha azt látja, hogy önök is boldogok körülötte.

Fontos, hogy a gyermekkel meg tudják beszélni érzéseit, gondolatait, de az életükbe nem szólhatnak bele. Hisztik és dühkitörések lehetnek, de ennek nem szabad engedni. Ész érvekkel el kell magyarázni a gyermeknek, hogy mi miért történik. A gyermeket a gyermek szintén kell kezelni, és éreznie kell, hogy a felnőttek lényegi döntéseibe ő nem szólhat bele. Legyen meg az összhang ön és párja között. Beszéljenek meg mindent és a gyermek unszolására is tartsák mindketten magukat ahhoz, amiben megegyeztek. Fontos, hogy a gyermek jelenlétében mindig adjon igazat párjának, ne rombolja tekintélyét. Később esetleg megbeszélhetik a dolgot és közösen megbeszélhetik a gyermekkel is, ha azt a félrevonult megbeszélést követően mindketten mégis máshogy gondolják.

Teát; ne utasítsa el soha az újrakezdés lehetőségét, mivel ezzel önmaga is óriási terhet vesz a nyakába, de nem kevesebbet ró gyermekére sem. Nem beszélve arról, hogy így oly módon kisajátítja önt gyermeke mintegy „élettársnak tekintve”, hogy rettentő nehezen vagy egyáltalán nem is fog tudni elszakadni öntől. Ez senkinek sem jó. A jelenséget már előző cikkünkben is említettük, mely egy jól ismert jelenség, azaz Ödipusz-komplexus, vagy Elektra-komplexus.

Új párjával gondolkodjanak újbóli gyermekvállalásban (sőt több gyermekben), hogy ezzel is erősítsék meg kapcsolatukat és hogy még inkább egy igazi családdá válhassanak. Ez az előző kapcsolatból született gyermek(ek) helyes értékrendjének kialakulását és egészséges fejlődését is nagymértékben szolgálja.

Sikeres társra találást kívánunk önnek oldalainkon!

Kapcsolódó tartalmak